Qabuli palau - afgán rizses, húsos ételkülönlegesség sárgarépával és mazsolával

A legelső afgán étel, amit annak idején megtanultam elkészíteni, a qabuli palau (ejtsd: kabulipalau) volt. S nem véletlenül, elvégre talán ezt nevezhetjük Afganisztán ételei közül a "legafgánosabbnak", a legismertebbnek, a legkedveltebbnek, a legnépszerűbbnek. Ünnepek, összejövetelek, családi étkezések alkalmával az, hogy qabuli is kerül az asztalra, kb. olyan biztos, mint hogy én most ezt a bejegyzést írom. :) Az afgánok és eme étel kapcsolata nagyjából olyan, mint a borsó meg a héja. 

Ezen étel tekintetében viszonylag egységes recepteket találni az interneten. Az elkészítése nem nehéz, még ha elsőre annak is tűnik. Fontos, hogy hosszú szemű, legtöbbször basmati rizzsel készül, általában bárány vagy borjú húsból. Tulajdonképpen csirkével is elkészíthető, habár azt azért hozzáteszem, hogy az igazi, tradicionális ízt a bárány vagy borjú adja meg neki. Akármelyiket is választjátok, a lényeg, hogy csontos hús legyen. Első ránézésre talán furcsának  tűnik ez a hús - rizs - sárgarépa - mazsola egyveleg, bevallom, nekem is az volt, aztán a kedvenc afgán ételemmé nőtte ki magát. Olyan ízegyüttes jellemzi, amit ha az ember egyszer megkóstol, kétlem, hogy nem fogja szeretni. :) Ha szépen, a hagyományos módon szeretnénk tálalni, akkor nagyobb adagot kell főzni (mint ahogy most én is tettem), mert úgy mutat igazán. 

Hozzávalók:

(4-6 személyre)

- 3 bögre basmati rizs (vagy más hosszú szemű fajta)

- 1.5 kg csontos borjúhús/bárányhús/csirkehús

- 3 nagyobb vöröshagyma

- 5 gerezd fokhagyma

- 3 nagyobb sárgarépa

- 200 g mazsola

 - 2 ek. kristálycukor

- 2 db. egész zöld kardamom

- 3 tk. koriander

- 2 tk. garam masala

- 2 db. marhahúsleves kocka

- só

- fél tk. feketebors

- olaj

Elkészítés: 

1. A rizst alaposan átmossuk, beáztatjuk, félretesszük.

2. Két ek. olajra rádobjuk a 3 nagyobb, kockára vágott vöröshagymát, s egészen addig pároljuk, míg barna színűvé nem válik. Nem szabad megégetni, de szép barna színt kapjon. 

3. Ha elértük a kívánt színt, rádobjuk a nagyobb kockákra vágott húst, és fehéredésig pirítjuk. Mehetnek hozzá egészben a fokhagymák, majd a fűszerek: 2 db. kardamom, 3 tk. koriander, 2 tk. garam masala, ízlés szerint só, fél tk. feketebors. Alaposan összekeverjük, majd felengedjük a forró vízben feloldott marhahúsleves kockákkal. (annyi vizet öntsünk rá, hogy bőven ellepje). Lefedve puhára főzzük.

4. A sárgarépákat julienre, azaz vékony csíkokra vágjuk. 2 dl. olajat felmelegítünk, rádobjuk a répákat, meghintjük 1 ek. cukorral, és puhára sütjük.  Ha készen van, alufóliába csomagoljuk.

5. A mazsolával hasonlóképp járunk el. 2 dl. olajat felmelegítünk, hozzáadjuk a mazsolát, egy ek. cukrot, és folyamatosan kevergetve megsütjük. Vigyázat, könnyen megég! Mikor szépen felfújódtak, akkor kiszedjük őket és alufóliába csomagoljuk. 

6. Ha megpuhul a hús, kiszedegetjük őket, majd a főzőlevét leszűrjük, és félretesszük, még szükségünk lesz rá.

7. A rizs tízszeresének megfelelő vízmennyiséget feltesszük egy nagyobb lábasban melegedni. Mikor már forró, hozzáadunk 2 ek. sót, majd a megmosott és beáztatott rizst. Néhányszor megkeverve 10 percig főzzük. 

8. Az idő elteltével leszűrjük, majd  visszaöntjük a lábasba. Ezt követően a főzőlevet újra felhasználjuk (ha kihűlt volna, akkor felforraljuk): 2.5 - 3 dl.-rel meglocsoljuk, alaposan összeforgatjuk, rátesszük az alufóliába csomagolt répát és mazsolát, s az itt látható módon lefedjük. A lehető legkisebb lángon 15 perc alatt puhára pároljuk. 

9. Jöhet a tálalás: egy réteg rizs, egy réteg hús, még egy réteg rizs, amolyan "kupacolós" elrendezéssel. :) A tetejére pedig egyenletesen eloszlatjuk a mazsolát és a rizst. 

Isteni ízegyveleg! :)  

Jó étvágyat!

Curry leves

Nem szoktam túl sűrűn levest készíteni, ennek legfőbb oka talán az, hogy a párom nem túl "leveses", csak magamnak pedig nem állok neki külön főzőcskézni. Vannak azonban olyan időszakok, amikor kipattan a fejemből (vagy inkább a gyomromból?) az isteni szikra, hogy ma nekem levest kell ennem. Nos, ilyen nap volt ez a mai is. Ilyenkor aztán kezdődik a matekozás, mire essen a választás, amit mindketten szívesen megeszünk. Nekiláttam hát keresgélni a neten, legyen akkor valami keletiesebb ízvilág, azzal nem lőhetek mellé. Így találtam meg a curry levest. Annyira egyszerű, gyors és ízletes, hogy azon tanakodtam, hogy is nem találtam én ezt eddig meg vagy úgy egyáltalán, saját magamtól miért nem alkottam meg ezidáig? De mint tudjuk, utólag mindig könnyű okosnak lenni... :) Mindenesetre ezentúl biztos gyakran az asztalra fog kerülni. Aki alapból kedveli a curry fűszerkeveréket, annak biztosan ízleni fog, a többi hozzávaló már csak a pontot teszi fel arra a bizonyos i-re. 

Ha már curry leves, akkor essen néhány szó magáról a curryről:

A curry elnevezés eredetileg két, egymástól független növényt jelent, két különböző névvel, azonban a britek egy és ugyanazon szó alatt honosították őket, s ennek hatására így is terjedt el, ám a kettő pedig nem összekeverendő. A kari egy elsősorban Indiában népszerű fűszernövény, a curry pedig a fűszerkeverék neve. 

Kari fűszernövény
(forrás: www.edenkert.hu)

Érdekes, hogy maga a curry fűszerkeverék csak igen kis mértékben tartalmaz karilevelet. Legfőbb alkotói a római kömény, kurkuma, lepkeszemag, csilipaprika. 

A curry-ben megtalálható az ún. kurkumin vegyület, melynek köszönhetően számos pozitív hatással bír: 

• segít megelőzni a cukorbetegséget
• daganatmegelőző
• immunerősítő
• antioxidáns.

Ezen tények ismeretében nézzük, hogy is készül ez az ízletes és egészséges leves. 

Hozzávalók:

- 3 db. vöröshagyma

- 3 db. sárgarépa

- 2 gerezd fokhagyma

- 6 tk. citromlé

- 3 tk. curry fűszerkeverék

- 2 db. babérlevél

- 3 db. marhaleveskocka

- só

- 3 ek. olívaolaj

- 10 csepp Tabasco szósz vagy csilipaprika

- 1.5 l víz 

- tálaláshoz 1 ek. natúr joghurt

Elkészítés: 

1. A vöröshagymákat kockára, a megpucolt sárgarépákat pedig karikákra vágjuk. Egy edényben 3 ek. olívaolajat hevítünk, majd hozzáadjuk a hagymákat és a sárgarépákat. Üvegesre pirítjuk. 

2. Ezt követően rádobjuk a 2 gerezd fokhagymát egészben, a 2 db. babérlevelet, a 3 db. marhaleveskockát, hozzáöntjük a citromlevet, a curryt és a Tabasco szószt, megszórjuk egy csipetnyi sóval, majd felöntjük másfél liter vízzel és alaposan elkeverjük. Lefedve addig főzzük, míg a répák meg nem puhulnak.

3. Ha puha a répa és az ízek szépen összefőttek, akkor kivesszük a két babérlevelet és egy botmixer segítségével leturmixoljuk. Ízlés szerint lehet hagyni benne néhány sárgarépa darabot, ahogy szeretitek. 

4. Egy ek. natúr joghurttal meglocsolva tálaljuk.

És készen is van! Ugye mondtam, hogy nagyon egyszerű? No, de annál ízletesebb! :)

Kitűnő ebéd, de akár a hidegebb téli estéken egy finom vacsorát is kezdhetünk vele. 

Jó étvágyat!  

A recept forrása itt található.

Gulab jamun

Régóta szemezem már a szóban forgó édességgel. Amióta lelkesen bújom az indiai recepteket, lépten-nyomon akadok a gulab jamunba. Többször is bele-belenéztem egy-egy receptjébe, videóba, de még sosem szántam rá magam, hogy elkészítsem. Azonban tegnap, mikor századjára is megakadt rajta a szemem, úgy döntöttem, most vagy soha, elkészítem és megmutatom Nektek is az eredményt. 

S hogy megérte-e elkészíteni? Elöljáróban annyit mondok csak, hogy mélységesen bánom, hogy idáig vártam a kipróbálásával... :) 

Amikor a jalebire azt mondtam, hogy függőséget okoz, no, akkor ezt a kijelentésem most legyetek kedvesek és kétszerezzétek meg! :) Nem viccelek, komolyan! Aki édesszájú, az garantáltan imádni fogja. Első ránézésre talán kicsit furának, különlegesnek, szokatlannak tűnhet. Nem tévedtek, valóban az. De a szó abszolút pozitív értelmében. 

A gulab jamun (ejtsd: guláb dzsamun) és India nagyjából olyan viszonyt ápol egymással, mint a borsó meg a héja. Ha beírjátok az édesség nevét a keresőbe, számtalan képet dob ki, mely India utcai árusait ábrázolja gulab jamun készítése és értékesítése közben. 

Gulab jamun árusok Indiában
(forrás: Pinterest)

Ennek ellenére nem csak ezen ország jellemző desszertjéről van szó: Srí Lanka, Nepal, Pakisztán, Baglades is a gulab jamun-kedvelő nemzetek közé tartozik. Indiában történő elterjedése a perzsáknak köszönhető, s maga a szó is perzsa szavakból épül fel: a gol jelentése virág, az āb vizet jelent, utalva a cukorsziruphoz használt rózsavízre. A jaman vagy jamun szó a hindi-urdu Syzygium jambolanum-ra vezethető vissza,mely nem más, mint egy indiai gyümölcs. 

Hozzávalók:

(kb. 10 db. golyóhoz)

- 0.5 bögre tejpor (2.5 dl bögre a mérőeszköz)

- 1.5 ek. finomliszt

- 4 ek. búzadara

- 0.5 tk. szódabikarbóna

- 2 tk. olvasztott vaj

- 2 tk. citromlé

- fél tk. őrölt kardamom

- kb. 0.5 bögre kézmeleg tej

- olaj

Cukorsziruphoz:

- 2 bögre víz

- 2 bögre kristálycukor 

- 1 citrom kifacsart leve

- 1 csepp rózsavíz

- 0.5 tk. kardamom

Elkészítés:  

1. Egy tálba öntjük a tejport, lisztet, búzadarát, szódabikarbónát, őrölt kardamomot és összekeverjük. Ezután hozzáadjuk az olvasztott vajat és 2 tk. citromlevet, majd alaposan összedolgozzuk. 

2. Ezt követően hozzáadjuk az olvasztott vajat és a 2 tk. citromlevet, ezekkel is alaposan elmorzsoljuk. 

3. Lassan adagolva hozzáöntjük a kézmeleg tejet, s összedolgozzuk vele. Nem kell megijedni, ha nem egy jól gyúrható, formázható tésztát kaptunk, mivel kicsit pihentetjük, addig pedig a búzadara szépen meg fog dagadni. Lefedjük és félretesszük, míg elkészül a cukorszirup. 

4. Egy lábasban feltesszük melegedni a 2 bögre vizet és a 2 bögre kristálycukrot. 10-15 percet adunk neki, hogy szépen forrjon, ekkor hozzáadunk 1 citrom kifacsart levét, fél tk. kardamomot és egy csepp rózsavizet. Tovább főzzük. A szirup akkor a megfelelő, mikor ujjunkkal tapogatva "ragacsosnak" érezzük. 

5. A megpihent "tésztánkat" újra elővesszük. Jöhet a teszt: kezünket bevizezzük és kis golyókat formálunk belőle. Ha esetleg túl hígnak vagy sűrűnek ítélnénk, adhatunk hozzá egy kevéske lisztet vagy tejet. 

6. Az olajat közepes hőfokra hevítjük, s kisütjük őket. Arra figyeljünk, hogy sütés közben folyamatosan görgettessük a golyókat, mert hajlamosak gyorsan odaégni. Ha szép aranybarnára sültek, áttesszük őket a cukorszirupos fürdőbe. Ezt követően tálalhatóak. (Én javaslom mindig a melegen történő tálalását, finomabb így, mint hidegen.)  

7. Tálaláskor pár golyót szedünk, s jól meglocsoljuk őket cukorsziruppal. Tetszés szerint lehet díszíteni sáfránnyal, mandulával, pisztáciával, ami épp otthon van. 

Nálunk igazán nagy sikert aratott. A párom, aki alapból nem édesszájú, kezdésnek hármat megevett belőle, pedig azt hittem, egy felet is alig bír majd legyűrni. :) 

Remélem, Nektek is ízleni fog!

Jó étvágyat! 

A recept forrása itt található.